Tudtad, hogy a tanulásmódszertan a tanári képzésben részt vevőknek kötelező tantárgy? Korántsem olyan egyszerű programozást tanulni, de bármi mást, mint azt gondolnánk.
Nézzük, miről lesz ma szó:
- Tudás elraktározása a hosszú távú memóriába. Ne csak 3 napig legyen a fejedbe az adott tudásanyag.
- 6 tipp a sikeres programozás tanuláshoz,
Tudás elraktározása a hosszú távú memóriába
Még mielőtt megdobálnák paradicsommal a cikket nyilván nem pszichológia szempontból közelítem meg a témát és nem is fogom bemásolni az egyetemi tanulásmódszertan tankönyvem fő fejezeteit.
Nem sok értelme lenne, egyrészt nem az a cél, hogy Te megtaníts másokat tanulni, másrészt a nehezen emészthető szakszövegekből van már elég a világhálón.
Akkor mégis mi lesz a cikkben? Elsősorban saját tapasztalaton alapuló bevált módszerek, amivel sikerült jeles eredménnyel zárni mind az alapképzést, mind a mesterképzést.
Amikor az ember nekiül tanulni nagyon hamar eldől, hogy érdekli – e a téma alapból, vagy csak azért foglalkozik vele, mert kell valamilyen vizsgához, vagy valaminek az előfeltétele. Ezzel nem sok mindent lehet kezdeni, ezt „ki kell szenvedni”.
Viszont feltételezem, hogy egy szakmai tárgy esetében (pl.: programozási alapismeretek) erős érdeklődés is van a téma iránt, így az adott ELMÉLETI tananyagrészt a hallgató érdeklődéssel olvassa.
Akárhogy is legyen teremtsd meg a tanulás feltételeit, környezetét magad körül. Ezek a tényezők a következők:
- Kapcsold ki a televíziót, rádiót, mindent, ami valamilyen háttérzajt produkál körülötted, ez nagyon fontos. Egy pillanat alatt elveszi a fókuszt a leckédről, főleg ha nincs is nagy érdeklődésed a téma iránt.
- Némítsd le a telefont, vagy kapcsold ki. Nem chat-elhetsz tanulás közben, nem TikTok – ozhatsz, nem nyúlhatsz a telefonodhoz. Még ahhoz sem, hogy utánanézz valaminek, mondjuk egy idegen szónak.
- Olvasd el egyszer (lehetőleg hangosan) a teljes tananyagot, majd készíts egy saját kezűleg írt írásos vázlatot (lehetőleg tollal, papírra, ne elektronikusan, mert jönnek a chat felugró ablakok)
- Ha kész a vázlat, olvasd el a tananyagot még egyszer és ha szükséges pontosíts a vázlaton.
- Ezután zárd be a könyvet / füzetet / jegyzetet és csak a te kézírásos vázlatod legyen előtted. A vázlatot nézve felelj le saját magadnak az adott leckéből, mindenképp hangosan felmondva. Fogod érezni, hogy kulcskifejezések még hiányoznak-e a feleletedből, vagy releváns tartalmak.
- Ha sok volt a hiányosság, pontatlanság, sokszor megakadtál újra olvasd el a teljes tananyagot (ez már a 3.) majd megint tarts hangos feleletet saját magadnak. Ezt addig kell ismételned, amíg nem érzed elfogadhatónak a teljesítményed úgy, hogy a vázlatot már nem is nézed.
- Nyugi, nem kell 100 – szor megismételni, meglepő, de ha minden pontot betartasz, akkor a rutinosabbak a 3., a kezdők az 5. – 6. „feleletnél” már önmaguk számára is megdöbbentő módon fogják „fújni” a tananyagot.
- Ezzel viszont nincs vége. Másnap lehet, hogy 5 – ösre felelünk, de mi lesz 2 hónap múlva? Na ezért kell a rendszeresség. Először hetente egyszer legalább időt szánsz a teljes tananyag átolvasására, később már csak a vázlatot olvasod újra. Egy idő után úgy rögzül benned, hogy sose felejted el. Azaz kialakul a készség!
Sokszor halljuk azt, hogy mindig az elmélet, gyakorlat meg semmi. Hidd el, felesleges addig a mély gyakorlatba belemenni, amíg nem tudod, hogy mit miért teszel.
Ezért van az, hogy sok tanuló egy megfoghatatlan dolognak képzeli a programozást, mert amikor „programozik” nem a megtanult összefüggések miatt alkalmazza az adott megoldásokat, hanem azért, mert a mester gépén is úgy van.
Gyakorlati példa
Na de nézzünk egy példát, úgy az igazi. Adok most neked egy gyakorlati feladatot úgy, hogy nem ismered az elméletet: „Írj egy olyan iterációt, ami a képernyője kiírja a páros számokat 1 – től 10 – ig.”
Rossz gondolkodásmód:
„Ok, mi az az iteráció. Áááh, nem tudom, olyan bonyolult ez az egész, nem értek semmit. Minden kiírom a számokat printf – el, végülis teljesíti a feladatot.”
Kis magyarázat:
Igen, a feladat valószínűleg teljesülni fog. Lehet, hogy még egy kettest is kapsz rá, de az IT ipar ezt biztosan nem fogja honorálni több százezres keresettel. Illetve mi van olyankor, ha 1 millióig kell a számokat kiírni?
Jó gondolkodásmód:
„Áhá, tehát egy ciklust kell írnom, ami tartalmaz egy feltételt is, hogy csak a páros számokat kell figyelembe vennem. Hogy is volt az elméleti rész? Kell ciklusváltozó, ciklusfeltétel, a törzsbe egy egyszerű IF, amibe a 2 héttel ezelőtt vett modulo – t kell alkalmaznom, a printf meg gyerekjáték. Na hadd szóljon.”
Kis magyarázat: Ez már egy jó út. Rendszeresen megtanult elméletet alkalmazva tudja a tanuló, hogy mit jelent az iteráció, mi a ciklus, mik a főbb elemei. Korábbról pedig megtanulta a programozásban gyakran használt modulo osztást is, a kiíratás meg már gyerekjáték, azzal kezdődött az egész tanfolyam.
Hogyan tanuljunk meg programozni
Akkor következzen az a 6 tanács, amit alkalmaztam diákként. Az, hogy sikeres volt – e a módszerem azért nem vitatom, mert 2 mérnöki diplomát is a konyhára hozott, ami azért nem rossz.
- Ne magold be az elméletet és ne magold be a kódot, csak hogy vissza tudd darálni szóba. Ebből másnapra annyi marad, hogy: „mit is olvastam tegnap? ciklusok…úúú mi volt a kulcs szava meg a szintaktikája?…”. Nem ez a lényeg, hanem hogy „mi is volt tegnap, ciklusok…ahha…kiíratom 1 – től 5 – ig a számokat egymás alá sorrendbe, „. Igen, ha fejbe összeáll a kód, akkor a gyakorlatba fix, hogy jó lesz.
- Olvasd el figyelmesen az elméleti részt, legalább kétszer – háromszor, próbáld értelmezni, elképzelni.
- Ezután tekintsd át először a példakódokat és a futtatásuk eredményeit, egyelőre csak átfutva, majd kezdd el az összes példaprogramot leprogramozni. Először menj végig az összes fel adaton egyszer, majd a második körben próbáld úgy, hogy keveset nézed a kész kódot, próbáld fejbe összerakni. Ezután, a harmadik körben már úgy old meg az összes programozási feladatot, hogy nem nézel rá a kész kódra. Ha megy, akkor megtanultad az adott lecke anyagát, továbbléphetsz.
- Az elméleti rész elmélyítéséhez eleinte hetente, majd 2-3 hetente egyszer-egyszer átolvashatod. A gyakorlatot nem kell újra megoldani, mert úgyis előjön a használatuk a következő fejezetekben.
- Ha valami nem sikerül elsőre ne pillants azonnal a kész kódra, próbáld meg átgondolni, mi zajlik le az általad írt kódban. Gondolkodj algoritmikusan, futtasd le a programot fejben, sorról-sorra. Rá fogsz jönni, hogy mit írtál el. Így kialakul benned egy algoritmikus feladat megoldási készség, ami a későbbiekben igen nagy segítségedre lesz.
- Amikor a gyakorlati feladatokat csinálod, főleg kezdőként soha nem használj CTRL + C és CTRL + V kombinációkat. Mindig mindent gépelj be, főleg ha még kezdő vagy. Ez nagyon fontos! Nem „copy paste” programozói pályára készülsz, hanem produktív, alkotói munkára.
Most vedd elő a tankönyvet és alkalmazd a tanultakat. Ha kérdésed van, vagy további tanácsra van szükséged írj nekünk bátran.
Ha úgy érzed, hogy hasznos volt számodra a fenti cikk lájkold oldalunkat és oszd meg cikkünket.