Egy programozó képzést választani nehezebb mint gondolnád. Összegyűjtöttük a legfontosabb témákat, amik biztosan felmerültek benned is.
Nézzük, miről lesz ma szó:
- Matematika és angol nyelv az informatikában. Nem kell anglisztikus matematikusnak lenned ahhoz, hogy programozóvá válj
- Egyetem vs. bootcamp-ek, online képzések, tanfolyamok
- Népszerű munkakörök az IT iparban. Valamilyen irányba specializálódnod kell
- Mitől lesz valaki junior fejlesztő? Mit jelent a gyakornok programozó? Mi a belépő szintű tudás gyakornokoknak, junior fejlesztőknek?
Sztereoptípiák az IT iparban: matematika, angol tudás a gyakorlatban
Matematika
Röviden és gyorsan összefoglalva: Az IT ipar bizonyos témaköreihez nélkülözhetetlenek a mély matematikai ismeretek, ugyanakkor vannak olyan területek is, ahol ritkán jön elő komoly matematikai komplexitással rendelkező feladat.
Tématerületek, ahol jellemzően komplex matematikai összefüggések megértése, leprogramozása napi szinten megjelenik az pl.: a játékipar, mesterséges intelligencián alapuló megoldások, algoritmus fejlesztés, hardver fejlesztés.
Kevésbé lesz szükséged napi szinten bonyolult matematikai összefüggéseket átlátni és alkalmazni pl.: webfejlesztőként, WordPress fejlesztőként (pl.: bővítmény fejlesztés), bár manapság mobil fejlesztés is kényelmes ebből a szempontból, elég csak a Flutter – re gondolni. Azt vallom, hogy két fő irány van, algoritmus fejlesztő és funkció fejlesztő. Jobban nem tudom megfogalmazni. Amit az algoritmus fejlesztő elkészít (pl.: egy optimalizált rendezési algoritmus), azt én egy webáruház fejlesztése során egyszerűen egy függvényként felhasználom.
Angol nyelv
10 évvel ezelőtt, pályafutásom elején szinte minden állásinterjún elhangzott a legalább középszintű angol nyelvtudás szóban és írásban szükségessége.
Kétségtelen nagy előny, ha valaki érti és beszéli az angol nyelvet, de tapasztalatból írom, hogy alap szintű, szakmai szövegek megértésével is lehet valaki hazánkban keresett programozó. Persze ha külföld a cél, akkor szinte biztos, hogy kelleni fog az angol.
Országunkban egy alap szintű, szakmai szövegek megértésére képes angol nyelv tudással is sikeresek lehetünk a szakmánkban. Rájöttek a munkáltatók, hogy bizonyos szektorokban (leginkább a nem nemzetközi projektek esetén) nem kell a programozónak anyanyelvi angol (jellemzően, ahol a célpiac Magyarország, pl.: kormányzati rendszerek).
Ha értesz ahhoz, amire felvesznek, akkor manapság nem az angol nyelv lesz a szűk keresztmetszet, hanem a szakmai tapasztalat, nyitottság az újdonságokra és esetleg a végzettség szintje (ezt hamarosan részletesebben).
Összefoglalva
Mindenkit arra bíztatok, aki érdeklődik a programozás tanulás iránt, de matematikából nem volt jeles és esetleg nincs nyelvvizsgája, illetve nem csak egy magas kereseti lehetőséget lát a dologban, akkor mindenképp vágjon bele. Kellően kreatív, izgalmas szakmáról beszélünk, viszont nehéz is, de rendszeres tanulással és gyakorlással a nehézség gyakorlattá alakul.
Persze nem utolsó sorban pedig az egyik, ha nem a legkeresettebb szakmák egyike, amiben könnyű elhelyezkedni.
Egyetem vagy online / tantermi képzés? Bootcamp, vagy önképzés?
Programozni megtanulni nem egyszerű, főleg nem egyedül. Sőt önállóan a nulláról elkezdeni kifejezetten nem ajánlom. Mondom miért.
Nagyon fontos hogy a tanulmányunk elején legyen mellettünk valaki, egy Mentor aki szakmailag felkészült és az alapismeretek megértésében, a készség szintű tudás megszerzésében segítségünkre lesz. Lehet ez egy Udemy oktató, vagy egy Skype – on magánórákat tartó programozó szakember. A lényeg, hogy legyen valaki, aki az elején vezet minket a nem éppen egyszerű kezdeti lépésekben.
Apropó, te tudsz tanulni? Ha nehezen megy a tanulás, akkor mindenképp olvasd el a 6 tanács a programozás tanulás sikerességéhez cikkünket, amiben gyakorlati tanácsokkal látunk el, hogy minél eredményesebb lehess a tanulásban.
A mentor, oktató jelenléte tanulmányaink elején azért fontos, hogy az alapvető programozási paradigmák, programozási tételek, alapkészségek már a tanulmányok során helyesen rögződjenek. Ha már a tanulmányaink során is rosszul tanuljuk meg a szükséges ismereteket, azt a későbbiekben sokkal nehezebb lesz kijavítani.
Számos képzés típus áll ma már rendelkezésre a tanulni vágyók előtt. Legyen az online képzés, egyetemi képzés, bootcamp – ek, felsőfokú képzések, pár hónapos intenzív képzések.
Mikor hasznos egyetemi végzettséget szerezned?
Egyetemi szintű végzettség többek között akkor lehet fontos, ha nagyvállalatnál, multinacionális cégnél szeretnél elhelyezkedni (de nem kitétel a felvételnél a diploma, inkább jelentős előny). Fontos továbbá, ha vezetői pozíciókban képzeled el magad a szakmán belül.
De mit ad egy egyetemi képzés, amit a pár hónapos, tanfolyami képzések nem? Egy jeles oklevéllel, diplomával rendelkező pályakezdő esetén egy munkáltató látja a kitartást, látja, hogy bár nehézségek biztosan jelentkeztek az egyetemi képzés során, mégis ott van, mégis megcsinálta, nem adta fel. És ez a legfontosabb. Nem adta fel.
Bonyolult, összetett projektek esetén, ha esetleg nem komfortos abban dolgozni, sokan eldobják a projektet, felmondanak, a lényeg, hogy többet nem foglalkoznak vele. Ki kell tartani, végig kell vinni, hiszen Te vagy a szakember, akire a megbízó támaszkodik.
Másrészt az egyetemi végzettség ad egy nagyon erős matematikai alapot, ami a korábban tárgyalt szakterületeknél napi szinten előjön. A mérnöki képzések során továbbá kitekintés van a szakmai területeken kívülre is, mint pl.: közgazdaságtan, jogi alapok, elektronika, ami valljuk be, egy vezető számára legalább fogalmi szinten egy értékes, már – már kötelező tudás.
Az IT ipar több részterületre tagolódik, mint pl.: programozás, adatbázis fejlesztés, tervezés, üzemeltetés, stb. Egy egyetemi képzés során minden fontosabb részterületre betekintést nyerhetünk, később, a felsőbb éveken specializálódhatunk egy nekünk tetsző tématerületre, kellő mélységben ismerve annak előnyeit, hátrányait, a tématerület által nyújtott kihívásokat.
Online képzések, bootcamp-ek, tanfolyamok
Ezek egyik nagy előnye a tanfolyami, online képzéseknek, hogy nem kell éveket iskolarendszerű tanulással töltenünk, már néhány hónap alatt is szert tehetünk megfelelő (de minimális) szakmai tudásra, szakmai alapokra, amivel el is tudunk helyezkedni a munkaerő piacon.
Az ilyen jellegű képzések során már célirányosan kell jelentkezned, tehát tudnod kell, hogy Te kimondottan webfejlesztéssel, vagy üzemeltetéssel szeretnél foglalkozni, ami azért veszélyes, mert még nincs rálátásod, hogy azok mit is takarnak valójában.
Sok tanuló hagyja ott a tanfolyamok ezen formáját, mert valójában nem erre gondolt, amikor belevágott az egészbe. Például, ha neked mindened az ún. terminál alapú felületek, parancssoros működés, akkor nem feltétlen a frontend fejlesztés lesz a Te irányod (nyilván ez egy sarkított példa).
Amit lényeges megemlíteni, hogy két hasonló kvalitású programozó közül egy állásinterjún valószínűleg előnyben lesz az, akinek főiskolai, egyetemi végzettsége is van.
Tekintve, hogy mindennek van előnye és hátránya, bizonyos szempontok szerint az egyetemi végzettség a megfelelő, bizonyos szempontok szerint pedig a rövidebb ideig tartó tanfolyami képzések. De foglaljuk ezt össze rövidebben:
Népszerű tématerületek az IT iparban. Valamit Neked is választanod kell!
Akármelyik képzést is választjuk a képzés elején, vagy a képzés egy bizonyos pontjához érve el kell döntenünk hogy milyen irányban szeretnénk tanulmányainkat folytatni, azaz mire szeretnénk specializálódni. A jövőre vetítve itt határozzuk meg azt a témát, aminek a szakértői leszünk.
Az IT-n belül számos lehetőség van, mint például webfejlesztő, beágyazott szoftverfejlesztő, algoritmus fejlesztő, játékfejlesztő, adatbázis fejlesztő, frontend fejlesztő, backend fejlesztő, PHP fejlesztő, Java fejlesztő, a végtelenségig lehetne sorolni.
Érdemes megemlíteni a kereseti lehetőségeket is az egyes irányok kapcsán. Tudtad-e, hogy egy Java fejlesztőt arányaiban jobban megfizetnek, mint egy PHP fejlesztőt? De mennyit keres egy tesztelő, vagy egy scrum master?
[KERESETTEL KAPCSOLATOS CIKK BELINKELÉSE]
Vannak nem kifejezetten programozói és fejlesztői szakmák is, vagy szakmakörök az IT – n belül, ilyen például a Business Analyst (BA), Product Owner (PO), Scrum Master, designer, UX, UI szakemberek. Ők nem kódolnak, mégis teljes értékű csapattagok és ugyanolyan nélkülözhetetlen a munkájuk, mint a fejlesztőké.
Összefoglalva
Nagyon fontos hogy a megfelelő specializációt válasszuk ki, hiszen ez nagymértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy szeretjük-e, amit csinálunk. A könnyebb eligazodáshoz készítettünk Neked egy kis összefoglalót:
A fentieken kívül még legalább ugyanennyi pozíciót fel lehetne sorolni (főleg tudásszint alapján: junior, senior, export, stb…), de talán a fentiek a legismertebbek, ha más nem a nagy álláskereső portálok által meghirdetett pozíciókat alapul véve. Nagyon fontos szakemberek pl.: rendszermérnökök / rendszerüzemeltetők, GDPR jogi szakemberek, HelpDesk és kapcsolattartó pozíciók.
Mitől lesz valaki junior fejlesztő? Mit jelent a gyakornok programozó? Mi a belépő szintű tudás gyakornokoknak, junior fejlesztőknek?
A választott képzésünk végén egy bizonyos tudás szintre biztosan el fogunk jutni. Legyen az egy mélyebb specializáltabb tudás, vagy egy több témát érintő, betekintés jellegű alapismeret. Ez a szint legtöbbször a képzés elején ismert, mert feltüntetésre kerül. De azért ez a gyakorlatban kicsit másképp néz ki.
Leggyakrabban azt olvashatjuk, hogy junior tudásszintű fejlesztők leszünk, ha elvégzünk egy bizonyos képzést. De a tapasztalat az, hogy sokszor a gyakornoki szint is kérdőjeles. Nézzük meg most részletesen, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy gyakornok vagy, vagy esetleg junior fejlesztői szinten állsz. Egy állásinterjú során ez azért kritikus, mert nagyságrendbeli fizetéskülönbséget jelenthet.
Ami mindkét tudásszintnél fontos, hogy a képzést követően még jópár hónapnak el kell telnie, hogy az elmélet a gyakorlatban érvényesülhessen, azaz valós, munkahelyi tapasztalat szükséges ahhoz, hogy előbb-utóbb a junior programozói / üzemeltetői szintet magunkénak tudhassuk.
Ugyanakkor a gyakorlat és a mindennapok azt mutatják, hogy legalább 1-2 év szükséges ahhoz, hogy egy pályája elején lévő szakember eljusson a belépő szintről a junior szintre. A lenti táblázatban összefoglaltuk, hogy mit kell tudnia magabiztosan egy gyakornok fejlesztőnek és egy junior fejlesztőnek.
Persze a fenti témamegnevezések eléggé nyitottak, sok minden mögéjük gondolható, de mégis jelentenek egyfajta támpontot. Hamarosan viszont elkészülünk a Junior fejlesztő képzés minden tekintetben kirészletezett tematikájával.
Addig is, ha úgy gondolod, hogy hasznos volt számodra a fenti cikk lájkold oldalunkat és oszd meg cikkünket.