Egyetemi informatikus képzések összehasonlítása

Ebben a cikkben összehasonlítjuk a Bsc alapképzés (7 féléves) legjellemzőbb informatikus képzéseit, illetve két legnépszerűbbet: mérnökinformatikus vagy programtervező informatikus.

Nézzük, miről lesz ma szó:

  • Mérnök-informatikus képzés
  • Programtervező informatikus képzés
  • Gazdaságinformatikus képzés
  • Kilátások pályakezdő informatikusként

Amit rögtön kijelenthetünk az egyetemi informatikai képzésekkel kapcsolatban, hogy az egyes alapszakok között nagyon sok a hasonlóság, olyannyira, hogy több tantárgy is közös az egyes szakokon.

Sőt, még a villamosmérnök alapképzés néhány tárgya közös a mérnök informatikus alapképzés tárgyával. Ez lehetőséget teremt még a tanulmányok korai szakaszában egy esetleges szakváltásra.

De nézzük meg részletesebben, mik a felsorolt alapképzések főbb jellemzői.

Bsc Mérnök-informatikus alapszak

Aki ezt a szakot választja, az a végzéskor a mérnökinformatikus szakképzettséget szerzi meg.

A képzés során kellő mélységű ismereteket szereznek a tanulók a következő szakmai területeken:

  • Adatbázis rendszerek
  • Web – és desktop alkalmazás fejlesztés
  • Linux felhasználói / üzemeltetői alapismeretek
  • Szoftvertervezés

Általában a 4. vagy 5. félév környékén minden hallgató specializációt (szakirányt) választ, ami egyetemenként más, de viszonylag sok lehetőség közül választhat minden hallgató. Nézzük meg a legjellemzőbbeket:

  • Infokommunikáció
  • Rendszertervezés
  • Szoftverfejlesztés
  • Rendszermérnök
  • IT biztonság
  • Adatmodellezés, Adatbázis rendszerek, Big Data

Természetesen a tanulmányok során megjelennek egyéb tantárgyak is, melyekkel számolnia kell minden jelentkezőnek:

  • Matematika tématerület: Analízis, Numerikus analízis, Diszkrét Matematika, Adatstruktúrák és algoritmusok, Formális nyelvek, Számítástudományok, Valószínűség számítás és statisztika
  • Elektronikai és elektrotechnikai ismeretek
  • Jogi ismeretek
  • Gazdasági ismeretek

Szigorlatok

Továbbá a mérnök-informatikus alapképzésen számítani lehet legalább 1, de jellemzően 2 szigorlatra. Az egyik természetesen Számítástechnika Szigorlat, a másik a Matematika szigorlat. Mindkettő a félévek során feldolgozott teljes anyagot öleli fel, így nem ússzuk meg ezen tárgyak átfogó ismeretét a félév végi vizsgák sikeres abszolválásával.

Vannak egyetemek, főiskolák, ahol egyáltalán nincs szigorlat, van ahol a fenti 2 van, de a legtöbb helyen csak egy szigorlatot követelnek, ami természetesen a számítástechnika szigorlat.

A jó hír az, hogy aki a szigorlatokat képező tárgyakból sikeresen levizsgázott, akkor a szigorlatra viszonylag gyorsan fel tudja eleveníteni a tudását pár hetes tanulással és gyakorlással.

Nem szabad félvállról venni a szigorlatot, ugyanis ez egy olyan vizsga, ami már súlyos szorzóval számít bele a diplománk minősítésébe.

Kilátások a munkaerőpiacon mérnök – informatikusként

Talán ez az a szak, aminek munkaerőpiaci létjogosultságát nem nagyon kell ecsetelni. Ha a legnagyobb álláskereső portálra beírjuk, hogy: informatikus, programozó, fejlesztő, rendszermérnök, stb.. láthatjuk, hogy a több száz állásajánlat az bizony valós.

Bármely specializációt, szakirányt is választottad, szinte biztos, hogy találsz magadnak való álláslehetőségeket.

Bsc Programtervező informatikus alapszak

A programtervező informatikus szak végzéskor a programtervező informatikus szakképzettséget szerezhetik meg a hallgatók.

A képzés során kellő mélységű ismereteket szereznek a tanulók a következő szakmai területeken:

  • Adatbázis rendszerek
  • Programozás
  • Szoftvertervezés

Általában a 4. vagy 5. félév környékén minden hallgató specializációt (szakirányt) választ, ami egyetemenként más, de viszonylag sok lehetőség közül választhat minden hallgató. Nézzük meg a legjellemzőbbeket:

  • Algoritmusok
  • Szoftvertervező
  • Szoftverfejlesztő
  • Modellezés
  • Képfeldolgozás
  • Mesterséges intelligencia

Természetesen a tanulmányok során megjelennek egyéb tantárgyak is, melyekkel számolnia kell minden jelentkezőnek:

  • Matematika tématerület: tulajdonképpen minden olyan matematikai tárgy, ami a mérnök-informatikus alapszakon is megjelenik, plusz a következők: Lineáris algebra, Operációkutatás, Logika, Számításelmélet, Algoritmus tervezés
  • Jogi ismeretek
  • Gazdasági ismeretek

Szigorlatok

Ennél a képzésnél is nagyon sok egyetem, főiskola megköveteli a szigorlatot, de azért itt sűrűbb az, hogy csak 1 szigorlatra koncentrálnak, ami pedig természetesen a matematika.

Kilátások a munkaerőpiacon programtervező informatikusként

A programtervező informatikusok ugyanolyan mértékben keresett szakemberek, mint a mérnök-informatikusok, így ezzel a szakkal sem lövünk mellé. Főleg, ha szoftvertervezés, szoftverfejlesztés szakirányon végeztek.

Egy programozói állásinterjún nincs különösebb jelentősége, hogy valami mérnök-informatikus, vagy programtervező-informatikus. Mindkettő szak azonos mértékben foglalkozik programozással.

Mérnök informatikus vagy programtervező informatikus

Az egyik erősen szembetűnő különbség, hogy míg a mérnök-informatikus szakképzettség megszerzése 7 féléves képzésben lehetséges, addig a programtervező informatikus alapképzettség képzési ideje 6 félév.

Biztos szembetűnő a matematika szerepe a programtervező informatikus esetén. Ez nem véletlen. Bár csak 6 félév a képzés, de mégis több matematikai tantárgyat kell teljesíteni, mint a mérnök informatikus képzésen.

Ennek a fő oka, hogy a programtervezők fő feladata, hogy megtalálják, matematikailag modellezzék azoknak az algoritmusoknak a működését, sebességét, amit majd a mérnök-informatikus felhasznál.

Egy nagyon sarkított példa: a programtervező informatikus az a személy (legalábbis képzés tekintetében), aki megalkotja azt a képfeldolgozási függvénykönyvtárat, amit a mérnök-informatikus felhasznál a szoftver megfelelő pontjain.

Természetesen a való életben egyáltalán nem ritka, hogy egy programtervező informatikus pl.: frontend fejlesztőként dolgozik, hiszen minden az érdeklődési körön és a szakirány választáson fog múlni.

Bsc Gazdaságinformatikus alapszak

A Gazdaságinformatikus alapképzés hivatalos szakképzettség megnevezése: gazdaságinformatikus.

A képzés során kellő mélységű ismereteket szereznek a tanulók a következő szakmai területeken:

  • Gazdasági és humán ismeretek
  • Adatbázis rendszerek
  • Programozás

Ezen a képzés meglehetőségen erősen dominálnak a gazdasági ismeretek, de a matematika és a programozás ezen a szakon is jelen van:

  • Gazdasági ismeretek: Közgazdaságtan, Vállalatgazdaságtan, Vezetés és Szervezés, Számvitel, Kontrolling
  • Matematikai ismeretek: Analízis, Valószínűség számítás és statisztika
  • Programozás

Szigorlatok

Hasonló az előző két képzéshez, annyi különbséggel, hogy ezen a szakon inkább a matematikai és a gazdasági ismereteket átölelő szigorlat teljesítését írják elő az egyetemek, főiskolák.

Kilátások a munkaerőpiacon gazdaság informatikusként

A mai világban, ahol a pénz mindenfelé folyik, igazából még a képzés csak gazdasági ismereteivel is el tudnak helyezkedni a gazdaságinformatikusok. Az pedig, hogy mélyebb informatikai tudású, programozói alapismeretekkel is rendelkező gazdasági szakembert tud alkalmazni egy cég, az az interjún csak további előny.

Kicsit részletesebben ez a fránya matek

Látható a fentiekből, hogy a matematika mindhárom képzésen elég erősen jelen van. Egyértelműen a programtervező informatikus képzésen van a legtöbb és legmélyebb matematika és a gazdaságinformatikus képzésen a „legenyhébb”, de azért ide is kijut a jóból.

Viszonyításképp a mérnök-informatikus szak I. félévében az egyik hazai egyetemen például heti 9 matematikai tárgy szerepel az órarendben.

Mindhárom képzésen elmondható, hogy ha nem érzed a matematikát magadénak annyira, hogy esetleg szigorlatot tegyél belőle, akkor érdemes átgondolni a terveket, mert bizony ha valamit, a matematikát komolyan veszik. Ugyanakkor én azt állíttom, hogy rendszeres tanulással és gyakorlással tökéletesen teljesíthetőek a tantárgyak.

Bátorításként pedig, amikor első félévben részt vettem az első analízis órán azt a kérdést tettem fel magamban, hogy: „mit keresek én itt„. Majd az ötödik félévben a szigorlatom első alkalomra meglett 4-es érdemjeggyel.

Kilátások pályakezdő informatikusként

Kénytelen vagyok megjegyezni, hogy pályakezdőként azért nem annyira egyszerű a helyzet. Persze nagyon sok cég kínál kezdő, vagy gyakornoki pozíciót is, de nem tudok elmenni amellett, hogy kicsit mégis úgy veszik sok helyen, hogy mehet a mélyvízbe.

Ezért meg kell gondolni, hogy hova megy az ember első munkahelynek, ugyanis ez lesz az a meghatározó tapasztalás, ami sok esetben eldönti az irányokat az IT iparban, vagy esetleg teljes elfordulást az egész piactól.

Olyan pozíciókra fókuszálj, ahol szervezett és tervezett mentor programok vannak, sőt akár a juttatások árán is áldozhatsz erre. Lehet, hogy egy cég viszonylag keveset kínál, de ha a cégnél egy jó mentorhoz kerülsz, az lehet a további években milliomossá tesz téged.

Arra bíztatok minden pályakezdő informatikust, hogy merjen kérdezni, merjen hibázni, de emelett a szabadidejének jelentős százalékát kezdő munkavállalóként is töltse tanulással és gyakorlással, ugyanis ez az amit a legerősebben értékelnek a munkaadók.

Ha eldöntötted, hogy belevágsz az informatikus képzésbe, mindenképp tájékozódj arról, hogy nagyjából mire számíthatszt majd. A képzésválasztó cikkünkben minden kérdésedre választ kaphatsz.